Forrás: FigyelőNet www.fn.hu – link

Nem kell a városközponttól távol eső, dél-pesti irodáig utazniuk a Net.Könyvelő Kft. ügyfeleinek. Néhány éve ugyanis a szerint választhatnak könyvelőt, hogy a cég melyik munkatársa lakik hozzájuk a legközelebb. A város különböző pontjain, otthonról dolgozó kollégák nem csak az ügyfelek kényelmét szolgálják. A megoldás költséghatékonysági szempontból is bevált a családi vállalkozás számára, amióta 2005-ben áttért a távmunkára. Ekkor három új alkalmazottat szerettek volna felvenni a növekedésnek induló céghez, amely azonban nem kereste meg a nagyobb iroda bérléséhez évente szükséges közel 1,5 millió forintot. Ezért azóta távolról dolgozó könyvelők számára írt szoftver segítségével tartják a kapcsolatot.

VERSENYKÉPESSÉGI TÉNYEZŐ. Európai összehasonlításban Magyarországon elenyészően kevesen folyamodnak a napi 8 órás, helyhez kötött foglalkoztatástól eltérő atipikus munkaformákhoz (ezek típusairól lásd a keretes írást). Egy 2008-as uniós tanulmány szerint minden harmadik európai állampolgár részmunkaidőben dolgozik, ám hazánkban alig minden tizedik. A távmunka pedig mindössze a foglalkoztatottak 2 százalékára jellemző.

Pedig a rugalmas munkamódszerek a méretgazdaságosságra érzékeny, legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások számára különösen előnyösek. A cégek 95 százalékát adó, javarészt egyszemélyes vállalkozások ugyanis bővülésük során nem feltétlenül termelik ki a hagyományos foglalkoztatáshoz vagy a nagyobb telephelyhez szükséges feltételeket. A takarékosságon túl a változó piaci környezethez, a szezonális megrendelésekhez is könnyebben alkalmazkodhatnak ily módon. „A testre szabott szolgáltatások és az informatikai, interaktív megoldások minél gyakoribb és kreatívabb alkalmazása tehet versenyképessé egy mikrovállalkozást” – mutat rá Laczkó Zsuzsa, a többek között kis- és induló cégeket segítő Seed Alapítvány igazgatóhelyettese. Az ilyen feladatok ellátása, például a marketing vagy a vállalkozás honlapjának frissítése azonban általában nem kíván meg egy főállást.

Az Avaya brit telekommunikációs cég egy idei felmérése szerint az effajta alkalmazást az érintettek is kedvelik: a megkérdezett francia, német, spanyol, olasz, orosz és brit munkavállalók 67 százaléka boldogabbnak érzi magát, fele pedig hatékonyabbnak tartja a rugalmas munkavégzést. Laczkó Zsuzsa szerint a nagy cégekhez képest kevésbé vonzó karrierutakat és munkakörülményeket kínáló mikrovállalkozások ezekkel a foglalkoztatási formákkal rúghatnak igazán labdába a munkaerőpiacon. A dolgozók részéről az igény Magyarországon is megvolna rá. Ezt példázza, hogy a főként kisebb lakásfelújítási munkákkal foglalkozó, négyfős Pepita Holló Bt.-hez tavaly több mint százan jelentkeztek, amikor meghirdettek egy félállásban végzendő adminisztratív és recepciós pozíciót. A ritka lehetőségért a budapesti céghez még Velencéről is feljárt volna az egyik jelentkező. Végül a két legalkalmasabb jelölt kedvéért 8 órásra bővítették az állást, akik megosztva, úgynevezett „job sharing” rendszerben végzik el a feladatokat.

Nem elhanyagolható szempont, hogy néhány órás vagy otthoni foglalkoztatással a munka világából kiesett rétegeket, például kismamákat vagy időseket érhetnek el a cégek. „Nyugaton, például Németországban főként részmunkaidős állások meghirdetésével érték el a foglalkoztatás bővülését az utóbbi években” – magyarázza Frey Mária közgazdász, a téma kutatója. Számos uniós országban, például Nagy-Britanniában vagy Hollandiában a rugalmas időbeosztás lehetőségét jogszabály biztosítja az alkalmazottak számára, akik megválaszthatják a nekik megfelelő formát, amennyiben az nem sérti a cég üzleti érdekeit.

BIZALMI KÉRDÉS. Foglalkoztatást bővítő céllal a magyar vállalkozások a távmunkaprogram keretében pályázhatnak informatikai háttér biztosítását szolgáló eszköz-, illetve bértámogatásokra. Az elmúlt hét évben leginkább a támogatottak 56 százalékát kitevő, kisebb létszámú szervezetek jeleskedtek a telephelytől távoli új munkahelyek teremtésében. A Seed Alapítvány szakértőjének tapasztalatai alapján azonban gyakran előfordult, hogy a pályázatok nyertesei a támogatást követő továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejártakor azonnal elbocsátották a támogatottat. A nehézségek főként abból fakadtak, hogy frissen jött, tapasztalatlan kollégák esetében nem optimális a kölcsönös bizalmat igénylő távmunka, amely külföldön is leginkább a magasan kvalifikált középvezetőkre jellemző. Az új távmunkások beállításának költségeit nem mindig tudták tartósan, támogatás nélkül kitermelni a cégek. Így az idei évtől már a meglévő munkaerő kihelyezését is lehetővé teszi a pályázat.

Vass Rózsa, a Net.Könyvelő Kft. ügyvezetője a saját bőrén tanulta meg a távmunka játékszabályait, amikor az adatrögzítési feladatokra újonnan felvett, képzetlen, tapasztalatlan alkalmazott munkáját nem kis erőfeszítéssel tudta csak kijavítani egy határidős projekt során. A kudarcból azt a tanulságot vonta le, hogy egyrészt a távmunka nem alkalmas minden munkakörre, másrészt „szakmai előismereteket, pro-fizmust, nagyfokú önállóságot, átlagon felüli problémamegoldó képességet és megbízhatóságot feltételez a munkavállaló részéről”.

Laczkó Zsuzsa úgy látja, az atipikus formák elterjedésének gátja mind a munkáltatók, mind a foglalkoztattak részéről leginkább az éretlenség. Ez előbbiek esetében a bizalom, utóbbiaknál pedig az elkötelezettség hiányában nyilvánul meg. A kisebb cégeknél a vezetők gyakran ódzkodnak az ilyesmit preferáló kismamák alkalmazásától, attól tartva, hogy rögtön táppénzre mennek, ha beteg a gyerek, és napokra kiesnek a több funkciót is ellátó munkából. Így a mikrovállalkozásoknál betöltött, összesen 74 ezer részmunkaidős állásban leginkább nyugdíjasokat foglalkoztatnak, főként kisegítő, fizikai teendők elvégzésére.

A halaszthatatlan adminisztrációt Juhász Attila, a munkaruhák gyártásával és forgalmazásával foglalkozó balatonboglári Juhász és Társai Bt. tulajdonosa sem bízza szívesen kisgyerekes anyukákra. Őket inkább távmunkában alkalmazza, főként telemarketinges feladatokra, ahol jól ellenőrizhető követelményeket állított fel. Mind a cég, mind a munkatársak számára előnyös, hogy a fizetést sem a munkaidőhöz, hanem az elvégzett hívások számához igazítja.

Az ehhez hasonló rugalmas megoldások bevezetését azonban a magyar jogszabá-lyok inkább hátráltatják, mint ösztönzik. A Pepita Holló Bt. is az átláthatatlan szabályozás miatt adta fel a távmunkában való foglalkoztatásra tett kísérletet. „Két szakértőtől ellentmondásos véleményt kaptunk az alkalmazandó előírásokra vonatkozóan” – meséli Nagy Tibor, aki építőipari vállalkozás ügyvezető igazgatójaként sűrűn számíthat munkavédelmi ellenőrzésre. Nem tűnt tisztázottnak, hogy ki fizesse a számítógép üzemeltetésével járó többletköltséget a villanyszámlában, vagy hogy például munkahelyi balesetnek minősül-e egy otthoni lábtörés. Így kötöttek ki végül a már említett részmunkaidős állás meghirdetése mellett. Ebből pedig csak a gyakorlatban lett job sharing, „papíron” nem: ezt a fogalmat ugyanis a Munka törvénykönyve egyáltalán nem ismeri.

Forrás: FigyelőNet www.fn.hu – link

Az Avaya brit telekommunikációs cég egy idei felmérése szerint az effajta alkalmazást az érintettek is kedvelik: a megkérdezett francia, német, spanyol, olasz, orosz és brit munkavállalók 67 százaléka boldogabbnak érzi magát, fele pedig hatékonyabbnak tartja a rugalmas munkavégzést. Laczkó Zsuzsa szerint a nagy cégekhez képest kevésbé vonzó karrierutakat és munkakörülményeket kínáló mikrovállalkozások ezekkel a foglalkoztatási formákkal rúghatnak igazán labdába a munkaerőpiacon. A dolgozók részéről az igény Magyarországon is megvolna rá. Ezt példázza, hogy a főként kisebb lakásfelújítási munkákkal foglalkozó, négyfős Pepita Holló Bt.-hez tavaly több mint százan jelentkeztek, amikor meghirdettek egy félállásban végzendő adminisztratív és recepciós pozíciót. A ritka lehetőségért a budapesti céghez még Velencéről is feljárt volna az egyik jelentkező. Végül a két legalkalmasabb jelölt kedvéért 8 órásra bővítették az állást, akik megosztva, úgynevezett „job sharing” rendszerben végzik el a feladatokat.

Nem elhanyagolható szempont, hogy néhány órás vagy otthoni foglalkoztatással a munka világából kiesett rétegeket, például kismamákat vagy időseket érhetnek el a cégek. „Nyugaton, például Németországban főként részmunkaidős állások meghirdetésével érték el a foglalkoztatás bővülését az utóbbi években” – magyarázza Frey Mária közgazdász, a téma kutatója. Számos uniós országban, például Nagy-Britanniában vagy Hollandiában a rugalmas időbeosztás lehetőségét jogszabály biztosítja az alkalmazottak számára, akik megválaszthatják a nekik megfelelő formát, amennyiben az nem sérti a cég üzleti érdekeit.

BIZALMI KÉRDÉS. Foglalkoztatást bővítő céllal a magyar vállalkozások a távmunkaprogram keretében pályázhatnak informatikai háttér biztosítását szolgáló eszköz-, illetve bértámogatásokra. Az elmúlt hét évben leginkább a támogatottak 56 százalékát kitevő, kisebb létszámú szervezetek jeleskedtek a telephelytől távoli új munkahelyek teremtésében. A Seed Alapítvány szakértőjének tapasztalatai alapján azonban gyakran előfordult, hogy a pályázatok nyertesei a támogatást követő továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejártakor azonnal elbocsátották a támogatottat. A nehézségek főként abból fakadtak, hogy frissen jött, tapasztalatlan kollégák esetében nem optimális a kölcsönös bizalmat igénylő távmunka, amely külföldön is leginkább a magasan kvalifikált középvezetőkre jellemző. Az új távmunkások beállításának költségeit nem mindig tudták tartósan, támogatás nélkül kitermelni a cégek. Így az idei évtől már a meglévő munkaerő kihelyezését is lehetővé teszi a pályázat.

Vass Rózsa, a Net.Könyvelő Kft. ügyvezetője a saját bőrén tanulta meg a távmunka játékszabályait, amikor az adatrögzítési feladatokra újonnan felvett, képzetlen, tapasztalatlan alkalmazott munkáját nem kis erőfeszítéssel tudta csak kijavítani egy határidős projekt során. A kudarcból azt a tanulságot vonta le, hogy egyrészt a távmunka nem alkalmas minden munkakörre, másrészt „szakmai előismereteket, pro-fizmust, nagyfokú önállóságot, átlagon felüli problémamegoldó képességet és megbízhatóságot feltételez a munkavállaló részéről”.

Laczkó Zsuzsa úgy látja, az atipikus formák elterjedésének gátja mind a munkáltatók, mind a foglalkoztattak részéről leginkább az éretlenség. Ez előbbiek esetében a bizalom, utóbbiaknál pedig az elkötelezettség hiányában nyilvánul meg. A kisebb cégeknél a vezetők gyakran ódzkodnak az ilyesmit preferáló kismamák alkalmazásától, attól tartva, hogy rögtön táppénzre mennek, ha beteg a gyerek, és napokra kiesnek a több funkciót is ellátó munkából. Így a mikrovállalkozásoknál betöltött, összesen 74 ezer részmunkaidős állásban leginkább nyugdíjasokat foglalkoztatnak, főként kisegítő, fizikai teendők elvégzésére.

A halaszthatatlan adminisztrációt Juhász Attila, a munkaruhák gyártásával és forgalmazásával foglalkozó balatonboglári Juhász és Társai Bt. tulajdonosa sem bízza szívesen kisgyerekes anyukákra. Őket inkább távmunkában alkalmazza, főként telemarketinges feladatokra, ahol jól ellenőrizhető követelményeket állított fel. Mind a cég, mind a munkatársak számára előnyös, hogy a fizetést sem a munkaidőhöz, hanem az elvégzett hívások számához igazítja.

Az ehhez hasonló rugalmas megoldások bevezetését azonban a magyar jogszabá-lyok inkább hátráltatják, mint ösztönzik. A Pepita Holló Bt. is az átláthatatlan szabályozás miatt adta fel a távmunkában való foglalkoztatásra tett kísérletet. „Két szakértőtől ellentmondásos véleményt kaptunk az alkalmazandó előírásokra vonatkozóan” – meséli Nagy Tibor, aki építőipari vállalkozás ügyvezető igazgatójaként sűrűn számíthat munkavédelmi ellenőrzésre. Nem tűnt tisztázottnak, hogy ki fizesse a számítógép üzemeltetésével járó többletköltséget a villanyszámlában, vagy hogy például munkahelyi balesetnek minősül-e egy otthoni lábtörés. Így kötöttek ki végül a már említett részmunkaidős állás meghirdetése mellett. Ebből pedig csak a gyakorlatban lett job sharing, „papíron” nem: ezt a fogalmat ugyanis a Munka törvénykönyve egyáltalán nem ismeri.

SZÓLJON HOZZÁ ÖN IS!

Ide írhatja hozzászólását

ELKÜLD

Vásárlás (x)

Nokia 5300
Ár: 24900-39900Ft

Sony Ericsson K850i
Ár: 57990-60900Ft

Samsung SGH-L310
Ár: 44769-59490Ft

Nokia 5320
Ár: 38769-54999Ft

Samsung GT-M7600 Beat DJ
Ár: 59900-90999Ft

Nokia 3600 Slide
Ár: 34769-60999Ft

JOB SHARING.  Az állásmegosztás Magyarországon úgy alkalmazható, hogy egy főállású munkakört két részmunkaidős kolléga tölt be a cég által rögzített munkamegosztásban, pontos feladatkör-meghatározásokkal. A mikrovállalkozásoknál megoldható vele a helyettesítés. További előnye, hogy így bonthatók ketté a kis cégeknél gyakori összetett munkakörök. Tipikusan így osztható meg a más-más képességeket megkívánó adminisztráció és a telefonos ügyfél-kommunikáció.

ALKALMI MUNKA. Különösen szezonális feladatok ellátására lehet jó megoldás az alkalmi munkavállalói könyvvel való munkavégzés. Alkalmas pályakezdők vagy a tartós foglalkoztatásból kiszakadt munkanélküliek, halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatására is.

TÁVMUNKA. A cég telephelyétől távol végzett tevékenység különösen magasan képzett, tapasztalt, önálló munkavégzésre képes munkaerő esetében alkalmazható. Nélkülözhetetlen kellékei az infokommunikációs eszközök.

Forrás: FigyelőNet www.fn.hu – link

Nem szabad például komolyan venni olyan hirdetéseket, ahol emelt tarifás telefonszámot kell felhívni, vagy fizetni kell a munkaközvetítésért. Az FN csokorba szedte a leggyakoribb módszereket, amellyel megpróbálják átvágni a gyanútlan munkakeresőket.

1. Az álláskeresőtől nem kérhetnek pénzt!

A távmunka gyűjtőnév alatt hirdetett pénzkereseti lehetőségek általában a „legveszélyesebbek”, itt sokszor piramisjátékot takar a borítékolási, sokszorosítási munka. A „válaszborítékért tájékoztatjuk” típusúaknál rózsaszín postautalványon bizonyos összeget kell elküldeni a munkacsomag megszerzéséhez. Ezután jön a válasz: mi is hirdessünk, és a jelentkezőktől befolyó összeg a miénk lesz.

Álláskeresőként érdemes elkerülni az egyre gyakoribb áltávmunka-ajánlatokat. Elterjedtek a munkavégzés nélküli pénzkeresést kínáló, internetes ajánlatok is, ezek gyakran 120-150 ezres havi keresettel kecsegtetnek. Vannak olyan cégek, amelyek az induláshoz „távmunkacsomagot” küldenek az álláskeresőknek borsos áron, ám betanítása a munkaadó költsége. A kezdőcsomag megvásárlása néhány multilevelmarketing (MLM) cég esetében elfogadott, ezek viszont visszavételi garanciát is adnak.

Előfordult, hogy egy pénzügyi tanácsadó az alkalmazásukért cserébe unit-linked biztosítás kötésére és további belépők toborzására kötelezte az új dolgozóit. A pórul járt álláskeresők nyomozni, illetve blogolni és fórumozni kezdtek, hogy megakadályozzák mások beszervezését. A Figyelőben megjelent cikkben olvashatjuk, hogy a legtöbb jelentkezőnél ugyanaz a körülmény csapta ki a biztosítékot: még nekik kellett volna fizetni azért, hogy beállhassanak a pénzügyi tanácsadóhoz. Ügynökök esetében nem ritka, hogy regisztrációs díjat, illetve az oktatási költségek megtérítését kéri a cég, ám a fent említett esetben nem ügynöki munkát kínálz a vállalat.

2. A munkaközvetítő ingyenes!

A törvény szerint az állásközvetítők az Európai Unió egyetlen tagállamában sem kérhetnek pénzt a szolgáltatásukért. Tehát soha nem szabad a regisztrációs díjat, a betanulási tanfolyam költségét kifizetni.

Néhány éve esett meg Miskolcon, hogy az egész város felbolydult, mert egy magát egyelőre megnevezni nem akaró multi kezdett embereket toborozni. A hirdetésében betanított munkásokat, kereskedelmi végzettségű dolgozókat, adminisztrációs személyzetet – és persze vezetőket is keresett. A borsodi megyeszékhelyen már akkor is magas volt a munkanélküliség, ezért az emberek kapva kaptak a lehetőségen. Több csoportra osztották a jelentkezőket, 30-40 főt hívtak be egyszerre, akiknek egy pszichológiai tesztet kellett megoldaniuk, amely azonban nem volt ingyenes: fejenként 1000 forintba került. A cég legalább öt ilyen vizsgát rendezett, így nagyjából kétszázezer forintot keresett az álláskeresőkön.

3. Soha ne hívjunk fel emelt díjas telefonszámot!

A legtöbb hirdetési újság és portál szabályzatában kiköti, hogy nem jelentet meg olyan álláshirdetést, amelyben emelt díjas – 90-es körzetszámú – telefonszámon lehet érdeklődni. Ahol mégis engedélyezik, ott általában kötelezővé teszik a percdíjak közlését a szövegben.

A rafinált hirdetők ezt úgy védik ki, hogy megadnak egy mobiltelefonszámot, amelynek a hangpostájára rámondják a másik – drágábban hívható – számot, hogy az álláskereső ezen érdeklődhet. Ezen a 06-90-nel kezdődő vonalon egy automata várja a jelentkezőt, ami közli vele, hogy jelenleg nincs munkaerő-felvétel. Rosszabb esetben viszont be kell diktálnia a nevét, telefonszámát, végzettségét, illetve azt, hogy milyen állást szeretne – ez eltart néhány percig, így a becsapott munkanélküli később akár több ezer forintot is fizethet. Néha még az is előfordul, hogy hiába nem jön létre a kapcsolat, a számláló akkor is pörög, ha a telefon kicseng vagy foglaltat jelez – ilyen esetben a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) megbüntetheti a szolgáltatót.

A magasabb tarifával hívható vonal üzemeltetője szerződést köt a telefontársasággal. Ha 06-90-es számot hívunk, akkor a telefonszámlánkon befizetett díj bizonyos részét a távközlési szolgáltató átadja a szám előfizetőjének. Az emelt díjas szám hívásáért fizetendő legmagasabb összeget az NHH határozza meg, ez jelenleg bruttó 1000 forint.

3. Ne dőljünk be a túl jónak látszó ajánlatnak!

A csalók a csábító álláshirdetéseket olyan régióiban jelentetik meg szívesebben, ahol nagy a munkanélküliség, mert ott a kétségbeesett emberek könnyebben bepalizhatók. Elgondolkodtató lehet például, ha túlságosan jó egy ajánlat, ám nincs benne semmi konkrétum. A mézesmadzag a nemzetközi karriert ajánló pozíció, amelyhez elég az érettségi és a kimagasló kommunikációs készség, mást viszont nem tudunk meg a munkakörről. Emellett igen sok kamuhirdetés munka nélkül vagy épp heti pár órás internetezésért ígér százezreket.

4. Az MLM munka ugyan, de nem állás!

Az MLM nem ütközik törvénybe, nem piramisjáték, csak épp úgy hirdetik magukat a legtöbbször, mintha távmunkát kínálnának és online marketing tevékenységre keresnének embereket – a legtöbbször tisztítószerek, kozmetikai cikkek, vitaminok, gyógynövényes termékek, doménnevek, valamint törzsvásárlói rendszerek értékesítésére. Néhány pilótajátékot persze megpróbálnak MLM-nek álcázni, ezért mindenképp informálódni kell az adott vállalkozásról, mielőtt belépünk.

Magával a munkaformával nem is lenne gond, ha valaki valóban ezt akarja csinálni. Csak az egy kissé zavaró, hogy a hirdetők nem írják le tisztességesen, miről is van szó. A hirdetések alapján a bejelentett alkalmazotti státuszra sóvárgó internetező rájuk kattint, majd csalódottan odébb áll, mert nem azt kapta, amire számított.

Ennek ellenére persze sokan belépnek, éppen ezért is virágzanak a hálózatok. A rendszer kritikusai szerint azonban a munka nélküli meggazdagodás csak álom, a termékeket főként az újonnan beszervezett tagok vásárolják meg, és a tagoknak csak elenyésző része nyereséges.

Az új tagokat sokszor egyszerűen a munka utáni vágy hajtja, főleg akkor, ha az adott régióban vagy épp a nem versenyképes végzettségükkel erre más lehetőségük nincsen. Előfordult például, hogy egy kozmetikumokat forgalmazó ügynök kényszervállalkozóként boltot nyitott, és ott árula a termékeket, szinte valódi nyolcórás állásban.

5. Vigyázzunk az átverős honlapokkal!

Az olyan ajánlatokkal – közösségi oldalakkal – csínján kell bánni, amelyek az ismerősök adataiért, e-mail címeiért és regisztrációjáért kínálnak pénzt, ugyanis az adatvédelmi törvénybe ütközhet a tevékenységük.

Az egyik apróhirdetési újságban szerepel néhány teljesen korrekt, valós munkának tűnő ajánlat, az egyikben a cég központjába keresnek alkalmazottat, egy másik pedig egy belvárosi üzletbe keres eladót. Van egy olyan is, amely állásportálnak álcázza magát, a többi weblap pedig úgy első pillantásra olyan, mintha egy-egy cég honlapja lenne. Az oldalakon azonban semmilyen elérhetőség nem szerepel, és semmi más nem él rajtuk, csak a Google hirdetései. Az informatikai cég ezeknek a honlapoknak a generált kattintásért fizet. Az álállásoldalak munkát ugyan nem kínálnak, mégis odavonzzák az érdeklődőket. Ez azonban ütközik a Google hirdetési szabályzatával.

- Ne hívjunk emelt díjas telefonszámokat, és ne regisztráljunk ilyen módon sms-ben sem.
– A megbízónak vagy a munkaadónak legyenek nyilvános elérhetőségei: telefonszám, e-mail, honlap, skype.
– A szerződésben legyen tisztázva az elvárt teljesítmény, a munkaidő beosztása, az elszámolás módja, határideje.
– A szerződésekben tisztázni kell, hogy ki biztosítja a munkavégzés feltételeit, és ki fedezi a munkavégzés költségeit.
– A hálózatépítés nem távmunka.
– A próbamunkát is ki kell fizetni, ennek díjazásában is meg kell állapodni.
– Ne vásároljunk semmilyen „kezdő csomagot”, kivéve ha visszavásárlási garanciát adnak hozzá.
– Ellenőrizzük a megbízó, vagy a munkaadó referenciáit.

Forrás: FigyelőNet www.fn.hu – link

Nem kell a városközponttól távol eső, dél-pesti irodáig utazniuk a Net.Könyvelő Kft. ügyfeleinek. Néhány éve ugyanis a szerint választhatnak könyvelőt, hogy a cég melyik munkatársa lakik hozzájuk a legközelebb. A város különböző pontjain, otthonról dolgozó kollégák nem csak az ügyfelek kényelmét szolgálják. A megoldás költséghatékonysági szempontból is bevált a családi vállalkozás számára, amióta 2005-ben áttért a távmunkára.

Ekkor három új alkalmazottat szerettek volna felvenni a növekedésnek induló céghez, amely azonban nem kereste meg a nagyobb iroda bérléséhez évente szükséges közel 1,5 millió forintot. Ezért azóta a távolról dolgozó könyvelők számára írt szoftver segítségével tartják a kapcsolatot.

Európai összehasonlításban Magyarországon elenyészően kevesen folyamodnak a napi 8 órás, helyhez kötött foglalkoztatástól eltérő atipikus munkaformákhoz. Egy 2008-as uniós tanulmány szerint minden harmadik európai állampolgár részmunkaidőben dolgozik, ám hazánkban alig minden tizedik. A távmunka pedig mindössze a foglalkoztatottak 2 százalékára jellemző.

Pedig a rugalmas munkamódszerek a méretgazdaságosságra érzékeny, legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások számára különösen előnyösek. A cégek 95 százalékát adó, javarészt egyszemélyes vállalkozások ugyanis bővülésük során nem feltétlenül termelik ki a hagyományos foglalkoztatáshoz vagy a nagyobb telephelyhez szükséges feltételeket. A takarékosságon túl a változó piaci környezethez, a szezonális megrendelésekhez is könnyebben alkalmazkodhatnak ily módon.

„A testre szabott szolgáltatások és az informatikai, interaktív megoldások minél gyakoribb és kreatívabb alkalmazása tehet versenyképessé egy mikrovállalkozást” – mutat rá Laczkó Zsuzsa, a többek között kis- és induló cégeket segítő Seed Alapítvány igazgatóhelyettese. Az ilyen feladatok ellátása, például a marketing vagy a vállalkozás honlapjának frissítése azonban általában nem kíván meg egy főállást.

Boldogabb dolgozók

Az Avaya brit telekommunikációs cég egy idei felmérése szerint az effajta alkalmazást az érintettek is kedvelik: a megkérdezett francia, német, spanyol, olasz, orosz és brit munkavállalók 67 százaléka boldogabbnak érzi magát, fele pedig hatékonyabbnak tartja a rugalmas munkavégzést.

Laczkó Zsuzsa szerint a nagy cégekhez képest kevésbé vonzó karrierutakat és munkakörülményeket kínáló mikrovállalkozások ezekkel a foglalkoztatási formákkal rúghatnak igazán labdába a munkaerőpiacon.

Túljelentkezés

A dolgozók részéről az igény Magyarországon is megvolna a rugalmasságra. Ezt példázza, hogy a főként kisebb lakásfelújítási munkákkal foglalkozó, négyfős Pepita Holló Bt.-hez tavaly több mint százan jelentkeztek, amikor meghirdettek egy félállásban végzendő adminisztratív és recepciós pozíciót.

A ritka lehetőségért a budapesti céghez még Velencéről is feljárt volna az egyik jelentkező. Végül a két legalkalmasabb jelölt kedvéért 8 órásra bővítették az állást, akik megosztva, úgynevezett „job sharing” rendszerben végzik el a feladatokat.

Van, ahol választhatnak is

Nem elhanyagolható szempont, hogy néhány órás vagy otthoni foglalkoztatással a munka világából kiesett rétegeket, például kismamákat vagy időseket érhetnek el a cégek.

„Nyugaton, például Németországban főként részmunkaidős állások meghirdetésével érték el a foglalkoztatás bővülését az utóbbi években” – magyarázza Frey Mária közgazdász, a téma kutatója. Számos uniós országban, például Nagy-Britanniában vagy Hollandiában a rugalmas időbeosztás lehetőségét jogszabály biztosítja az alkalmazottak számára, akik megválaszthatják a nekik megfelelő formát, amennyiben az nem sérti a cég üzleti érdekeit.

Bizalmi kérdés

Foglalkoztatást bővítő céllal a magyar vállalkozások a távmunkaprogram keretében pályázhatnak informatikai háttér biztosítását szolgáló eszköz-, illetve bértámogatásokra. Az elmúlt hét évben leginkább a támogatottak 56 százalékát kitevő, kisebb létszámú szervezetek jeleskedtek a telephelytől távoli új munkahelyek teremtésében.

A Seed Alapítvány szakértőjének tapasztalatai alapján azonban gyakran előfordult, hogy a pályázatok nyertesei a támogatást követő továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejártakor azonnal elbocsátották a támogatottat. A nehézségek főként abból fakadtak, hogy frissen jött, tapasztalatlan kollégák esetében nem optimális a kölcsönös bizalmat igénylő távmunka, amely külföldön is leginkább a magasan kvalifikált középvezetőkre jellemző.

Az új távmunkások beállításának költségeit nem mindig tudták tartósan, támogatás nélkül kitermelni a cégek. Így az idei évtől már a meglévő munkaerő kihelyezését is lehetővé teszi a pályázat.

Játékszabályok

Vass Rózsa, a Net.Könyvelő Kft. ügyvezetője a saját bőrén tanulta meg a távmunka játékszabályait, amikor az adatrögzítési feladatokra újonnan felvett, képzetlen, tapasztalatlan alkalmazott munkáját nem kis erőfeszítéssel tudta csak kijavítani egy határidős projekt során.

A kudarcból azt a tanulságot vonta le, hogy egyrészt a távmunka nem alkalmas minden munkakörre, másrészt „szakmai előismereteket, profizmust, nagyfokú önállóságot, átlagon felüli problémamegoldó képességet és megbízhatóságot feltételez a munkavállaló részéről”.

Kismamát, vagy nyugdíjast?

Laczkó Zsuzsa úgy látja, az atipikus formák elterjedésének gátja mind a munkáltatók, mind a foglalkoztattak részéről leginkább az éretlenség. Ez előbbiek esetében a bizalom, utóbbiaknál pedig az elkötelezettség hiányában nyilvánul meg. A kisebb cégeknél a vezetők gyakran ódzkodnak az ilyesmit preferáló kismamák alkalmazásától, attól tartva, hogy rögtön táppénzre mennek, ha beteg a gyerek, és napokra kiesnek a több funkciót is ellátó munkából.

Így a mikrovállalkozásoknál betöltött, összesen 74 ezer részmunkaidős állásban leginkább nyugdíjasokat foglalkoztatnak, főként kisegítő, fizikai teendők elvégzésére.

A halaszthatatlan adminisztrációt Juhász Attila, a munkaruhák gyártásával és forgalmazásával foglalkozó balatonboglári Juhász és Társai Bt. tulajdonosa sem bízza szívesen kisgyerekes anyukákra. Őket inkább távmunkában alkalmazza, főként telemarketinges feladatokra, ahol jól ellenőrizhető követelményeket állított fel. Mind a cég, mind a munkatársak számára előnyös, hogy a fizetést sem a munkaidőhöz, hanem az elvégzett hívások számához igazítja.

Átláthatatlan szabályozás

Az ehhez hasonló rugalmas megoldások bevezetését azonban a magyar jogszabályok inkább hátráltatják, mint ösztönzik. A Pepita Holló Bt. is az átláthatatlan szabályozás miatt adta fel a távmunkában való foglalkoztatásra tett kísérletet. „Két szakértőtől ellentmondásos véleményt kaptunk az alkalmazandó előírásokra vonatkozóan” – meséli Nagy Tibor, aki építőipari vállalkozás ügyvezető igazgatójaként sűrűn számíthat munkavédelmi ellenőrzésre.

Nem tűnt tisztázottnak, hogy ki fizesse a számítógép üzemeltetésével járó többletköltséget a villanyszámlában, vagy hogy például munkahelyi balesetnek minősül-e egy otthoni lábtörés. Így kötöttek ki végül a már említett részmunkaidős állás meghirdetése mellett. Ebből pedig csak a gyakorlatban lett job sharing, „papíron” nem: ezt a fogalmat ugyanis a Munka törvénykönyve egyáltalán nem ismeri.

Forrás: FigyelőNet www.fn.hu – link

1. Otthon végzett távmunka

• a távmunkavégzés alapvető formája,
• néhányan munkájuk többségét otthon végzik, míg mások a munkaidő egy részét megosztják otthonuk, illetve munkahelyük között,
• “Közeli” munkaközpontokban végzett távmunka
• Ezek a teleházak, közös távmunka központok, olyan szervezési megoldások, amelyek révén a cég központjához vagy a munkavállalók többségéhez közeli helyen az irodai működés feltételeit teremtik meg, annak érdekében, hogy a költséges és fárasztó ingázást mérsékelni lehessen,
• Telecenterek, amelyeket helyi közösségek, önkormányzatok hoznak létre, akik a létrehozás pénzügyi fedezete mellett szerepet vállalnak a folyamatos finanszírozásában is, annak érdekében, hogy a helyi vállalkozások megerősödését előmozdítsák.

2. “Mobil” vagy “vándorló” távmunkások által végzett távmunka, amely a munkavállaló munkájával kapcsolatos utazásaihoz, vándorlásához kapcsolódik.

3. “Kiegészítő, szatelit irodákban” végzett “közösségi” távmunka, vagy “back-office” call-centerekben végzett távmunka.

4. Virtuális szervezetek, hivatalok és irodák.

Nemzetközi tapasztalatok szerint nem minden távmunkás dolgozik teljes munkaidőben távmunkásként! Ellenkezőleg. Az otthon dolgozó távmunkások többsége az un. alternatív, vagy osztott távmunkavégzést preferálja, amikor a munka egy részét otthonában, másik részét pedig munkahelye telephelyén, vagy annak központjában végzi.

A távmunkát, mint atipikus munkát egyaránt lehet munkaviszonyban alkalmazottként, megbízási jogviszonyban vagy vállalkozóként végezni.

Távmunkában valamennyi olyan munkatevékenység elvégezhető, amelyhez a személyi számítógép és/vagy a telekommunikációs eszközök sokasága felhasználható (faxok, mobil telefonok, kommunikátorok, videokonferencia rendszerek, stb.). Az adatrögzítéstől, adatkezeléstől kezdve, call-centerekben vagy mobilan végzett közérdekű tájékoztatói, szakértői tevékenységen át, az újszerű web-szakmai feladatok megoldásáig a skála szinte végtelen. A leendő távmunkástól elvárható szakmai és informatikai ismeretek, jártasságok és tapasztaltok színvonala is az elvárt feladattól függően differenciálódik.

A távmunka a nemzetgazdaság valamennyi szektorában, alkalmazható. Nemzetközi tapasztalatok szerint először az IT (információ-technológia) szektorban, a biztosítási és banki piacon kezdték alkalmazni a távmunkát. Gyakori, hogy tőkeerős gazdasági vállalkozások szervezetük korszerűsítése során a projektorientált feladatmegoldás, a decentralizált döntéshozatal miatt helyezik előtérbe a távmunkát. A távmunka eredményes eszköz lehet a rugalmas piaci alkalmazkodás során. A közösségi, államigazgatási szektor is “jól jár” a távmunka alkalmazásával, mert a távmunka javíthatja a szolgáltatás minőségét, korszerűségét.

A távmunkák területén a kormány 2013-ig az Európai Unió átlagához szeretne felzárkózni, az utóbbi években több pályázattal, támogatással próbálták erre ösztönözni a munkaadókat. Az effajta atipikus foglalkoztatási formától elzárkózó vállalatok több mint egyharmada (37 százaléka) nem tudott okot mondani, hogy miért nem használják ki a távmunkában rejlő lehetőségeket. Néhányan azért nem tervezik a bevezetését, mert problematikusnak ítélik meg az adatbiztonság kérdését, vagy úgy vélik, hogy a távmunka révén bonyolultabbá válna a kommunikáció – olvashatjuk a Deloitte felmérésében.

A vezető szempontjából a távmunkára való átálláshoz alaposan kidolgozott HR-stratégia, az otthoni iroda felszerelése, a munkához szükséges körülmények megteremtése, pontos feladatkiosztás, illetve feladatközpontú gondolkodás kell. A főnökök leggyakoribb problémája a távmunkával általában az, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a beosztott, akkor nem is dolgozik.

A távmunka előnyei között az első helyen a jelenlegi gazdasági helyzetben a munkaerő megtalálását és megtartását említhetjük. Ha a dolgozók otthonról végzik a feladataikat a saját számítógépükön, akkor a cégnek nem kell fenntartania nagy irodát, gépparkot. Tehát spórolhat, és nem kell kirúgnia az embereket, akár a költséget is csökkentheti.

Ügynökösködés és lámpagyártás

Szinte minden szakmának van olyan része, ami távolról is elvégezhető. Ha a dolgozó akár csak havonta egyszer-kétszer otthonról végzi el a napi feladatait, akkor már távmunkásnak minősíthető.

Kimondottan mozgáskorlátozott dolgozókat keres egy pénzügyi szolgáltatásokat forgalmazó cég, a dolgozók számítógép és telefon segítségével tartják a kapcsolatot a központtal. A fordítás, a pályázatírás és a könyvelés is kimondottan “távmunkabarát” szakma, ám mégis alig találkozhatunk velük az állásajánlatokban. Otthonról hasonlóan kitűnően végezhető az informatikai és az újságírói munka – az előbbit alig, az utóbbit viszont erőteljesen érintette a válság.

Néhány marketinges, értékesítői és hirdetésszervezői munka valamennyi fix jövedelmet is ígér, ám a fizetés nagyobb részét ezeknél már a jutalékok teszik ki. A reklámfelület-értékesítőknek pedig általában a meglévő ügyfélkör is követelmény. Ezeken kívül szinte csak bedolgozást találhatunk: ajánlanak gyöngyfűzést, Tiffany-készítést – bár ez utóbbit csak egy 66 ezer forintos tanfolyam elvégzése, illetve a kezdőcsomag megvásárlása után.

Szinte csak MLM van

Nagyon kevés olyan valódi távmunkát találhatunk a munkaerőpiacon, amely tényleg az is. A multilevel marketing (MLM) egyáltalán nem számít annak, hisz nem munkaviszony keretében végzik. A távmunkának pedig a törvényi szabályozás az egyik alapfeltétele.

Egyre többféle területen hódít az MLM. A régi szépségápolási láncok mellé újabbak is érkeznek a magyar piacra, mások az egészséges életmódot hirdetik, és kimondottan a kismamákat, a családosokat célozzák meg. A törzsvásárlói rendszerek mellett akár kézműves termékeket értékesítő piramisba is beléphetnek a vállalkozó kedvűek, de újabban már domain névvel is kereskedhetnek.

Az MLM-mel nem is lenne gond, ha tisztességesen leírnák a hirdetők, hogy miről is van szó. A hirdetések alapján a bejelentett, alkalmazotti státuszra sóvárgó internetező rájuk kattint, majd csalódottan odébb áll, mert nem azt kapta, amire számított.

A HR-esek távmunkára vágynak

Az emberi erőforrások terén dolgozó szakemberek több mint 40 százaléka kész lenne feláldozni fizetésének egy részét, hogy otthonról dolgozhasson. Közülük sokan akár bérük egytizedéről is lemondanának, ha így a távmunkát választhatnák – írja a Humán Rent Press az amerikai HR.BLR.com kutatásáról.

A vizsgálatban több mint kétszáz HR-vezető mondta el a véleményét. A válaszadók ötöde akár ötszázalékos bércsökkentésre is hajlandó volna, 16 százalékuk pedig akár minden tizedik megkeresett dollárjáról is lemondana. További 7 százalék azok aránya, akik készek ennél is nagyobb áldozatot vállalni. A megkérdezettek harmada örülne a távmunka lehetőségének, de nem engedne a fizetéséből, és csak 8 százalék volt azok aránya, akik egyáltalán nem is szeretnének otthonról dolgozni.

Forrás: Figyelőnet Online – 2009. június 13.

www.fn.hu

Persze nincs ebben semmi rossz, az mlm is egy nagyon jó dolog, de nem kell összekeverni a távmunkával.

A távmunka egy olyan otthonról végezhető munkavégzési lehetőség, amikor az ember alkalmazottként dolgozik egy főnöknek – lehetőleg legálisan és munkaszerződéssel ? – és ezért kap egy kialkudott fizetést. Első perctől az utolsóig megmarad a főnök beosztott viszony és a munkáért cserébe kapott fizetés.

Nem árt vigyázni, ha ilyen hirdetéseket olvas az ember. Az MLM nem távmunka, hanem egy vállalkozási forma, ami megfelelhet ugyan az igényeidnek, de nem lesz főnököd, nem leszel alkalmazott és nem lesz belőle előre megalkudott fix fizetésed. Nem adnak ki neked egy feladatot, és nem kérik rajtad számon, de ha nem végzed el nem is fizet érte senki. Sokan hirdetik távmunkaként, hiszen valóban egy otthonról végezhető, akár interneten is végezhető elfoglaltság, amiből teljesítményedhez mérten kapsz jutalékot vagy nem. munkavégzési lehetőség, ami sokak számára nagyon is megfelelő.

Viszont, ha távmunkát keresel, akkor nem multi level marketinget keresel. Te egy főnökre vágysz, aki fizeti utánad a tb járulékot és az egészségügyi biztosítást.

Rengeteg emberrel el lehet hitetni, hogy a kaszinót márpedig le lehet győzni, csak egy tökéletes stratégia és némi fegyelem kell hozzá, és máris dőlhet a pénz. Sokan bedőlnek, a csalók pedig ezen a területen duplán nagyot kaszálhatnak, amint látni fogjuk!

Ha jobban belegondolunk, akkor persze beláthatjuk, hogy a kaszinóban játszott játékok egytől egyig negatív várható értékűek a játékos szemszögéből, azaz minél hosszabb távon játszik valaki, annál biztosabb, hogy mínuszban jön ki.

Vegyük például a rulettet és nézzük meg a nyereményszorzókat! A keréken alapvetően 37 szám található 0-36-ig. Ezek fogadás szempontjából többféleképpen fel vannak osztva: fekete-piros, alacsony-közepes-magas, a szorzók pedig úgy vannak ezekhez a fogadásokhoz társítva, hogy hosszú távon a kaszinó nyerjen. Nézzünk egy egyszerű példát, mely már kapcsolódik a leleplezett stratégiánkhoz!

Rulettet játszva, fókuszáljunk most csak az alacsony (1-12), közepes (13-24), magas (25-36) számokra való fogadásra. Egy ilyen tét háromszoros pénzt fizet és első látásra úgy tűnik, hogy pont 1/3 az esélye a helyes tippelésnek. Ne felejtsük el azonban, hogy ott van a 0 is, melyet egyik ilyen fogadás sem tartalmaz! Hosszútávon éppen a nulla mező jelenléte eredményezi a kaszinó előnyét (ez ugyanis például a piros-fekete, dupla vagy semmi játékban is le nem fedett eseményt jelent).

Ha a példa alapján (és persze józan eszünknél fogva egyébként is) elfogadjuk, hogy a kaszinók esetén a játékok nyereményszorzói úgy vannak meghatározva, hogy hosszútávon a kaszinó jöjjön ki nyereségesen az üzletből, akkor beláthatjuk, hogy minél többet játszunk, annál biztosabb, hogy veszítünk a bolton. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az félrevezet, nem kevés pénzért persze…

Mivel itt a tökéletes megalapozatlansága miatt csak felületesen vázoljuk a stratégiát, belinkeljük teljes, díszes változatában, egy ingyenes verzióban (merthogy ezt komoly pénzekért is árulják…):

Lényegében arról van szó, hogy csak az alacsony-közepes-magas mezőket játsszuk, mégpedig csakis akkor, amikor eljött az ideje (éppen ez lesz az egyik buktató…) Az egyik stratégia szerint 5 olyan kört kell várni, amikor vagy az alacsony, vagy a közepes, vagy a magas számok közül egy sem pörgött ki, azaz az utolsó 5 pörgetésben nem szerepelt az egyik kategória és ekkor kell lecsapni a lehetőségre és elkezdeni megjátszani a régen előfordult “tucatnyi számot”. (Az óvatosabb “stratégák” 7 kör kivárást javasolnak, majd emailben biztatnak, hogy ha valami mégsem jött össze a “biztosan nyerő stratégiával”, akkor akár 8 folyamatos kört is várhatunk a játékba avatkozás előtt.)

A stratégia kidolgozói 200 dolláros bankrollt javasolnak kezdésnek, ezt az egyenleget pedig 11 egymást követő sikertelen téttel le is nullázzuk a követett tanácsok értelmében. Ők természetesen azzal érvelnek, hogy ha már 7 kört kivártunk, akkor 18 egymást követő körben kellene, hogy ne forduljon elő az általunk játszott “tucatnyi szám”, aminek valószínűsége nullához közeli.

A valóság ezzel szemben az, hogy teljesen irreleváns, hány kört vártunk ki, mivel a rulett golyónak nincs emlékezete, azaz minden egyes körben ugyanakkora valószínűséggel nyerünk. Ebben az esetben a 37 számból 12 jó nekünk, azaz 12/37 a nyerés valószínűsége minden pörgetésnél.

Ha elfogadjuk, hogy a kivárt körök száma érdektelen és csak a teljesen sötétben tapogatózók meggyőzésére szolgál, (akik nem látják be, hogy minden pörgetés független esemény valószínűség számítási szempontból) máris megkapjuk, hogy a csődhöz csak 11-szer kell sorozatban ugyanazt az eseményt sikertelenül játszani, melynek valószínűsége 1,5% alatti.

Mivel az esetek többségében a horogra csalt játékosok kezdetben szépen nyernek, meglehetősen nagyszámú pozitív visszajelzés érkezik a stratégiát áruló oldalakra, így még könnyebb eladni a terméket. Ha azonban jobban belegondolunk, könnyű rájönni, hogy az esetek 98,5%-ában ugyan nyerünk 1-2 dollárokat, azonban ha eljön a fennmaradó 1,5% (és hosszabb távon ez biztosra vehető), akkor egyszer vesztünk, de gyakorlatilag mindent! Egy negatív várható értékű játékot nem lehet megverni, meggazdagodni azonban meg lehet belőle, lássuk, hogyan teszik ezt a csalók!

Ha valaki volt olyan szerencsétlen és pénzért vette a fent belinkelt “mérhetetlen okosságot”, akkor közvetlenül is támogatta a nem éppen etikusan üzletelő réteget, ennél azonban a többség áttételesebben keresi kenyerét.

Az e-könyvek rendre tele vannak linkekkel, hogy a gazdagodás reményétől elbódult játékos-jelöltek egyetlen klikkeléssel beregisztrálhassanak az ajánlott kaszinóba, ez a művelet azonban pénzt hoz az új játékost szállítónak, azaz a stratégia terjesztőjének. Amint arról az alábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk, az online kaszinók nem sajnálják a pénzt a játékosokat beszervezőktől, így simán ebből a műfajból meg lehet élni, míg a gondolkodás nélkül játszók mindenüket elveszíthetik.

(Forrás: penzcentrum.hu)